Videók

Egy elfelejtett történet: a hallgatói mozgalom a rendszerváltozásban Az első országos társadalmi megmozdulást 1956 után az egyetemi-főiskolai hallgatói önkormányzatok szervezték a rendszerváltozáskor, 1988 őszén. Ők befolyásolták leginkább egy szakterület, a felsőoktatás szakpolitikai változásait, olyannyira, hogy az átmenet politikai egyezkedései nem is érintették ezt érdemben. Eközben nemhogy legendássá nem vált a hallgatói önkormányzati mozgalom, de lényegében kiesett a rendszerváltozás narratívájából is. Vajon mit mond el ez a történet magáról a magyar értelmiségi emlékezetről, értékrendről, a magyar demokrácia politikai logikájáról? A beszélgetés résztvevői: Fábri István szociológus, Educatio Kft; Jancsák Csaba szociológus, Szegedi Tudományegyetem; Pikó András újságíró, Klub Rádió

Milyen színtereken és hogyan zajlik a jövő hadviselése? Valóban számítógépek, hackerek, információs harcosok, robotok küzdenek majd egymással? Hogyan hasznosulnak a katonai fejlesztések a civil életben? Milyen hazai és nemzetközi példákat találunk erre? Nőket a hadseregbe? Lehet egyszerre katonának és nőnek lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatóival. Meghívott vendégeink: Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, oktatási rektorhelyettes Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes, az MTA doktora Dr. Kovács László, mérnök őrnagy, hivatásos katona, az Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

A géntechnológia megítélése hazánkban szélsőségek között mozog. Egyrészt rendkívül szigorú a szabályozás, s a társadalmi félelmek is erősnek tűnnek időnként. Ugyanakkor a tudósok jelentős része a tudományos megismerés felől próbálja megközelíteni a kérdést és a kellő biztosítékokkal engedélyezné a kutatásokat. A helyenként indulatos vita közegében különösen fontos, hogy olyan hiteles, tekintélyes, mértékadó és mértéktartó tudományos személyiségek segítsék tudásukkal az érdeklődők, érdekeltek tájékozódását, mint Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatóprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Venetianer professzorral rövidesen megjelenő könyve kapcsán a géntechnológiával kapcsolatos tudományos fejleményekről, ideológiai, filozófiai, vallási ellenérvekről, a szociológiai, gazdasági, politikai szempontokról beszélgetünk – valamint arról, hogy tudósként hogyan látja a szakmai-társadalmi konszenzus esélyét a géntechnológia értékeinek kiaknázásában? Vendég: Venetianer Pál molekuláris biológus (MTA Szegedi Biológiai Központ) Moderátor: Fábri György

Városuk-e Budapest a budapesti egyetemistáknak? UniPresszó az egyetemváros Budapestről: több mint százezer felsőoktatási hallgató, negyven egyetemi kar és tizenöt főiskola, a magyar tudományos kapacitás kétharmada Budapesten található. Néhány protokolláris eseményen kívül tudomást vesz erről a főváros? Otthon érezhetik magukat az egyetemisták-főiskolások ezen szétszórt „campuson”? Fenyegeti-e a hazai verseny a fővárosi felsőoktatási intézményeket és képesek-e beszállni a nemzetközi felsőoktatási piaci kínálatba? A beszélgetés szakmai résztvevői: Sonkoly Gábor történész Nagy Bálint építész Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

Széles körben felismert probléma és a felsőoktatási viták egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott kérdése a természettudományos pedagógusképzés válsághelyzete. A leginkább markáns álláspontokat az ELTE professzori karában fogalmazták meg a teendőkről: ezek az pedagógusképzés Bologna-rendszerének alapelemeit is érintik, pro és kontra. A TudásPresszó arra igyekszik alkalmat adni, hogy a lehetséges/javasolt megoldások szakmai hátterének bemutatásával az érdekeltek feltárják a vita tudományos hátterét, illetve a formálódó alternatíva-ágak modellezésével láthassa a közönség, az egyes lépések milyen hatással lesznek a pedagógusképzés minőségére, valamint az egész Bologna-rendszer kívánatos korrekciójára.

Már a napisajtó ingerküszöbét is elérték a klónozás, a génbankok, a géndopping témái. A tudomány talán ezeken a területeken került legközelebb az etika, az életminőség, a felhasználás emberi vonatkozásaihoz. A betegjogi, emberjogi, morális szempontok felvetése magát a tudományos kutatást is befolyásolja – ezért segítheti éppen a tudósok és laikusok párbeszéde a tévhitek és médiahisztériák helyett a tudomány igazságainak és kérdőjeleinek megismerését. A beszélgetés résztvevői: Jeney Csaba orvos, Orosz Gábor teológus, Szebik Imre orvosetikus Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

TudásPresszó: A klíma vidéke – félni vagy felkészülni kell a változásokra? Mediterrán magyar Alföld, enyhe telek, egyszerre sok csapadék, száraz hetek, édesebb szőlő – néhány jóslat a Kárpát-medence környezeti jövőjéről. Módosítja-e a kidolgozandó válaszokat, hogy a klímaváltozást földtörténeti vagy alakítható folyamatként célszerűbb szemlélni? A jelentősen átalakuló mezőgazdálkodási körülmények esélyt vagy végleges ellehetetlenülést jelentenek a magyar vidéknek? Kutatók és gazdálkodók beszélgetnek minderről a TudásPresszóban a főváros közepén. A beszélgetés résztvevői: Dudits Dénes akadémikus, Horváth Levente klímakutató, Tóth István MOSZ titkár Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

Törőcsik Mária

Egy fiatal tudomány képviselője, aki maga is fiatalon vált világhírű magyar professzorrá – Barabási Albert-László volt a keddi TudásPresszó vendége. A hálózatok tudományának frissességét jelzi, hogy tavaly júniusban a Science, a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirata a hálózatkutatás tízéves jubileumára közölt összeállítást, ugyanis 1999-ben jelent meg Barabási híres, a hálózatkutatás tudományos sikertörténetét elindító tanulmánya.

Mit várhatunk a legkisebbektől? Nanotechnológia a társadalomban: a természettudományok egyik legdivatosabb kutatási iránya ma a legkisebb részecskék közegében végzett kísérletekkel és fejlesztésekkel zajlik. Elképzelhetetlenül kicsiny méretek és beláthatatlan távlatok: joggal lelkesítenek és okkal vetnek fel kérdéseket a tervezett alkalmazások az orvoslás, a gyógyszerek, az anyagszerkezet területén. Az MTA Kémiai Kutatóintézetének tudósai válaszolnak a felhasználók, a laikusok kérdéseire.