RSS
Egy-egy tudományos eredményről beszámoló interjú után, időnként csak foghatjuk a fejünket. Hányszor megesik manapság, hogy a beszélgetés során épp a lényeg sikkad el, vagy rosszabb esetben álhír keletkezik, fényévnyi távolságra az eredeti mondanivalótól. Kinek a hibája mindez? Felkészületlen az újságíró? Vagy éppen a tudós alkalmatlan arra, hogy közérthetően és lényegre törően kommunikálja mondanivalóját? Egyáltalán kíváncsi-e a média és a politika a tudós szakmai meglátásaira? Milyen a köztük levő bizalom? Ossza meg velünk tapasztalatait!
Hogy
ez nem egy új keletű probléma, bizonyítja Baló György előadása, aki egy
2006-os konferencián a következőket mondta: „Talán megdöbbentően
hangzik, de nagyon nehéz elemezni a média és a tudomány viszonyát
kommunikációs szempontból, mert ez a viszony egyes kísérletektől
eltekintve alig létezik. (...) a média munkatársai általában nem
tudják, hogy a magyar tudományban ki, mivel foglalkozik, milyen terület
szakértője. (...) Ugyanakkor a tudós félelme a felkészületlen
riportertől, illetve attól, hogy megváltoztatják, netán meghamisítják a
szavait, nyilvánvalóan nem alaptalan. (...) Mit lehetne tenni?
Hozzászólások
Nincs hozzászólás
