Tudáspresszó

Orvos-kutató, aki a lelki egészséget is fontosnak tartja, és a népegészségügy fejlesztését a klinikai csúcskutatással együtt kezeli. Egyetemi vezető, aki a nemzetközi versenyben helytálló intézményt vezet, és minőségi mércét állít a középiskolákból érkezők elé. Értelmiségi, aki a kultúra, a művészet, a tudomány és a politika világában mozog. Hogyan működik mindez együtt? Tulassay Tivadar rektor úr volt az áprilisi TudásPresszó vendége, akivel a feltett kérdésre sikerült választ is találni.

Az április 13-i TudásPresszó vendége Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, agykutató volt. Mint elmondta, a tudósokról alkotott korábbi sztereotípiák már a 20. század második felében megdőltek, hiszen a modern tudósok már a kommunikáció minden eszközével rendelkeznek, konferenciákra járnak, utaznak, kommunikálnak: azaz kiléptek az elefántcsonttoronyból.

2010. április 6-án a TudásPresszóban Fábri György vendégei Csatári Bálint geográfus, az MTA kecskeméti Regionális Kutatások Központjának tudományos főmunkatársa; és Füzi László író, egyetemi oktató, a Forrás című szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat főszerkesztője voltak.

Az elmúlt időszakban a kémia méltatlanul mellőzött tudományággá vált, csupán kevesen választják hivatásul, és a közvélemény érdeklődére is igen ritkán tarthat számot, annak ellenére, hogy a kémia mindennapi életünk része. A március 30-i TudásPresszóban többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Fábri György vendégével, Pálinkás Gábor akadémikussal, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának főigazgatójával.

A március 16-i TudásPresszóban Fábri György vendégei a Szkeptikus Társaság prominens tagjai voltak: Härtlein Károly fizikus, a hazai szkeptikus mozgalom lelkes szervezője; Hraskó Gábor biológus, a Szkeptikus Társaság elnöke és Vágó István televíziós újságíró, akinek szkeptikus beállítódása, karakteresen racionalista álláspontja közismert.

A március 9-i TudásPresszóban kivételesen egy olyan téma került terítékre, mely nem áll a társadalmi viták kereszttüzében, nincsenek ellenzői, bírálói sem. A lovakról, mozgásukról; valamint a lótartással, lovassporttal kapcsolatos kérdésekről volt szó ez alkalommal. Fábri György Dr. Sótonyi Péter Tamás anatómia professzort látta vendégül. Az előadó rendkívüli népszerűségnek örvend, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy számos hallgatója vett részt ezen a beszélgetésen is.

Milyen színtereken és hogyan zajlik a jövő hadviselése? Hogyan hasznosulnak a katonai fejlesztések a civil életben? Lehet egyszerre katonának és nőnek lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatóival a március 2-i a Tudáspresszóban, melynek kivételesen a 100 Csoda kiállítás adott otthont.

Dr. Fábri György vendégei a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói: Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, oktatási rektorhelyettes, Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes, valamint Dr. Kovács László, mérnök őrnagy, az Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense voltak.

A géntechnológia hazai megítélése rendkívül szélsőséges. A tudósok jelentős része támogatja, és kellő biztosítékokkal engedélyezné az alkalmazást, de a közvélemény ellenérzései, félelmei igen erősek. A helyenként indulatos vita közegében különösen fontos, hogy olyan hiteles, tekintélyes, mértékadó és mértéktartó tudományos személyiségek segítsék tudásukkal az érdeklődők, érdekeltek tájékozódását, mint Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatóprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Egy fiatal tudomány képviselője, aki maga is fiatalon vált világhírű magyar professzorrá – Barabási Albert-László volt a keddi TudásPresszó vendége. A hálózatok tudományának frissességét jelzi, hogy tavaly júniusban a Science, a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirata a hálózatkutatás tízéves jubileumára közölt összeállítást, ugyanis 1999-ben jelent meg Barabási híres, a hálózatkutatás tudományos sikertörténetét  elindító tanulmánya.

Nyíri Kristóf személyes hangú, ugyanakkor a filozófiai kérdések történeti ívét és szakmai mélységét egyaránt érzékeltető beszélgetésben mutatta be az őt érdeklő problémákat a TudásPresszóban.