Az MTA Szegedi Biológiai Központ új vezetőjét terveiről, a géntechnológia társadalmi kommunikációjáról és a Tudástársadalom Alapítvánnyal közös tudománynépszerűsítő projekt jövőjéről kérdeztük.
Milyen tervei vannak az intézményben, mely kutatási témák kapnak nagy hangsúlyt a jövőben?
Három tématerület erősítését látom nagyon fontosnak, ezeket mindenképpen szorgalmazni fogom. Az első az orvosi–egészségügyi vonatkozású genetikai kutatások. E területen történt előrelépés az utóbbi időben, de további erőfeszítésre van szükség. Kívánatos lenne, ha a Központban összességében jóval nagyobb súllyal esnének latba az ilyen irányú törekvések. Ezenkívül számos nagyon érdekes új (elsősorban rendszerbiológiainak tekintett) kutatási irány jelent meg a közelmúltban, ahol nagy szerepet kap a mozgások vizsgálata, különböző struktúrák és biológiai rendszerek kölcsönhatása, egyes sejtek, sejtpopulációk viselkedésének, kölcsönhatásainak fizikai tulajdonságai, biológiai szabályozása. Az ilyen irányú kutatások teljesen hiányoznak az SzBK repertoárjából, pedig szerintem a lehetőségeink e területen kiválóak lennének. Végül fontosnak tartom kiemelni: Szegedre kerül az ELI, azaz a nagyenergiájú ultrarövid impulzusokat előállító szuperlézer. A biológiai vonatkozású alkalmazásokra fel kell készülnünk: ez az ultrarövid biológiai alapfolyamatok jellemzését, illetve a szerkezetvizsgálatokat jelenti.
Mi az a szemléleti újítás, amit fizikusként szeretne belevinni az SZBK működésébe?
Az előbb említett rendszerbiológiai kutatások ide tartoznak, ezek fizikus vonatkozású újítások. Általában véve azt szeretném elérni, hogy javuljon az együttműködés a Központ egységei között, szerintem itt óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak. Különösen javítható a biofizika és a többi biológiai intézet együttműködése.
Hogyan halad a Molekuláris biológia és mindennapjaink tudománynépszerűsítő projekt, milyen programelemeket tartalmaz?
A pályázat nemrég indult, megfelelően halad az egyes pontok teljesítése. A pályázat támogatásával készül az SzBK magyar és angol nyelvű ismertetője. Szintén ebből a forrásból jelenhet meg Venetianer Pál akadémikus Génmódosítás: Aldás vagy átok? című könyve. A pályázatnak köszönhetően valósul meg a szegedi Agóra Pólus központ kutatás-fejlesztési disszeminációs demonstrációja, az optikai mikromanipulációs, mikrofluidikai látványlabor, mely meghatározott rendben látogatható lesz az érdeklődők számára, továbbá oktatási csomag és ismeretterjesztő film is készül a laborban folyó kutatásokról.
A géntechnológia a társadalmat is komolyan foglalkoztató téma. Milyen lesz az intézmény kommunikációs stratégiája?
A géntechnológia kérdését fontosságának megfelelően kezeljük: döntőnek tartjuk hosszú távon is a társadalom megfelelő tájékoztatását. Az előnyök és kockázatok tárgyilagos, tudományos alaposságú ismertetésére nagy súlyt helyezünk. Az előzőekben már említettem Venetianer Pál most készült könyvét. A Dudits Dénes akadémikus által jegyzett Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület fő célja a terület kérdéseinek tisztázása. A kutatók jelenleg ismeretterjesztő filmet is készítenek a géntechnológia általános kérdéseiről.
Milyen ipari kapcsolatai vannak a Központnak, hogyan lehet ezeket bővíteni?
Az SzBK lehetőségeihez mérten részt vesz a kutatási eredmények hasznosításában. Jelenleg 14, a Központhoz kötött spin-off cég működik. Ezen túl, minden szóba jöhető biotechnológiai céggel igyekszünk aktív kapcsolatot kiépíteni. Jelenleg intenzív együttműködés kialakításán dolgozunk a Richter gyógyszergyárral. E területen aktivitásunk folyamatos, folyamtos, építkező jellegű fejlődést produkálunk.
Jurecska Laura
