A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán olyan újítások, felfedezések születnek, melyek hallatára a legtöbben el sem hisszük, hogy ilyen egyáltalán lehetséges. Pedig az, amit eddig csak fantasy filmekben láthattunk, itt van megérinthető közelségben, a jövő elérkezett, s felváltja a jelent. Havonta újabb és újabb érdekességekkel találkozhatnak laikusok is a Nyitott Egyetem előadássorozaton, melyen március 2-án Ifj. Dr. Kistelegdi István, a PMMK oktatója tartott előadást egy frissen született szakágról, az energiadesignról.
Mindenkinek van valamiféle létrája, csak máshogy támasztja oda a fenntarthatósághoz. De mitől lesz egy épület fenntartható, több, mint csupán négy fal és egy tető? Hogyan tudunk olyan épületeket létrehozni, melyek sem az anyag, sem az energiakörforgási rendszerekben nem okoznak káros hatásokat az ökoszisztémára? Hogyan lehet az építészet adaptív, környezeti hatásokra reagáló? Ezekre a kérdésekre ad választ és kínál megoldásokat a most születő tudományág, az energiadesign.
Kaméleon épület?
Az energiadesign szerves tervezési látásmód, mely azt tartja vezérelvének, hogy olyan tereket alkosson, melyek szépek és energiahatékonyak is egyben, vagyis az épület minden eleménél a használhatóságra kell törekedni, és arra, hogy az épület könnyedén alkalmazkodjon a természethez, a külső körülményekhez. Ez az új felfogás azon ősi megállapításhoz tér vissza, hogy a Föld mindent megad nekünk, amire szükségünk van, a nap, a víz, a szél energiája hatalmas lehetőség, csak a kezünket kell nyújtani érte. Kistelegdi elmondta, hogy a technológia készen áll: olyan épületet is létrehozzunk ezen energiák segítségével, mely több energiát is termelhet, mint amennyire az épületnek magának szüksége van. „Viszont mi egyelőre csak dobozokat építünk, melyek tele vannak ugyan gépekkel, de nem képesek ellátni magukat. Mintha egy motorcsónakot állítanánk szembe a vitorláshajóval. Ha összehasonlítunk egy dobozt az energiadesigner épülettel, a vitorláshajó alkalmazkodik az adottságokhoz, és ellátja magát.” Kistelegdi csapata fénytechnikával, árnyékolás-és fényvezetéssel foglalkozik tudományos szinten- vagyis például azzal, hogy hogyan tudunk a napfény megfelelő felhasználásával fűteni, vagy ablak nélküli tereket világítani. De foglalkoznak azzal is például, hogy hogyan lehet a szél energiáját szellőzéshez, a víz energiáját hűtéshez felhasználni.
Az energiadesigner épület burokszerkezete Kistelegdi szerint összehasonlítható az ember bőrével, alkalmazkodóképességét transzformálni lehet az építészetben is. „Bizonyos élő szervezetek megváltoztatják például fizikai tulajdonságukat. Mi ezeket a működési elveket keressük. Mindez nem azt jelenti, hogy mimóza formájú szerkezetet akarunk, vagy hogy az épület úgy fog kinézni, mint egy kaméleon, de működési elvében úgy fog működni, mint ezek.” A külső burok szabályozza az épület energiaháztartását, erre a burokra csapódnak a különböző energiák, melyeket felhasznál az épület.
Rolling Stones
Kistelegdi tervei alapján ez az új felfogás érvényesülhet Pécs egyik legnagyobb projektjén, a Science Building-en, a természettudományi oktatás, kutatás, innováció fellegvárán. A három épület a tervek szerint dűlőről leguruló köveket formál majd. A Science Building mint épület is megtestesíti azt, mely a benne zajló szellemi munkát jellemezni: a kutatást, az újítást, a környezetbarát technológiák használatát. Megvalósult projekt immár a kistelegdi cigány kultúrközpont, 95%ban újraépíthető anyagokból épült, télen és nyáron is üzemeltethető épületegyüttes, mely iskolának, koncerteknek, kiállításoknak ad otthont.
Anda Zsófia
SCInterjú: Miért tartja fontosnak hogy előadjon olyan közegben is, mint a Nyitott egyetem?
Nagyon fontosnak tartom, hogy kommunikáljuk a kutatásainkat. Ha én a ülök a kis irodámban a Pollackon, és -anélkül, hogy magamat fényezzem- szuperebbnél szuperebb dolgokon, innovatív megoldásokon dolgozom, és utána azt a polcra teszem, vagy csak szakmai körben, folyóiratokban terjesztem, az véleményem szerint semmit sem ér.
Eredményeket akkor érhetünk el, ha az emberekhez eljuttatjuk a kutatásainkat, ha a többség is megismeri a munkánkat, akkor indulhatnak el változások. Autókat tudunk meghajtani benzin nélkül már vagy száz éve, de ennek ellenére nem terjedtek el ilyen megoldások, mert az emberek nem ismerik őket, és nincs elég nagy nyomás sem, hogy ezek fejlődjenek. Az extra prototípusok pedig mindig drágák lesznek, hiszen nincs verseny. Németországban ha valaki ökoházat, vagy valamiféle energiatudatos-klímatudatos házat szeretne építeni, akkor ahhoz segítséget, pénzt kap az államtól. Vagy például a német parasztok a disznóólak tetejét telerakják napelemmel. Egyszerűen más a megközelítés ott, mint Magyarországon, nyitottabbak az új technológiákra, mert megismertetik velük ezeket. Ezért tartom fontosnak, hogy itthon is megmutassuk az embereknek az új fejlesztéseket, eredményeket.
