The Hungarian Science Communication Academic Network

Sajtótudósító: Innovációs kavalkád a ZMNE-n

Készítő:: Admin Publikálva: 2009. november 26. 12:29

Pilóta nélküli repülőgép, tűzszerész robotok, elektronikai hadviselés berendezések, információbiztonsági fejlesztések, szoftverek serege vonult fel a 9. Robothadviselés konferencia újításaként a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Mint Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektor-helyettes a rendezvény megnyitóján rámutatott: az egyetem fenntartásának, több lábon állásának egyik fő pillére a kutatás-fejlesztés, az ipari cégekkel való együttműködés.

A konferencia – hasonlóan az elmúlt évek rendezvényeihez – két témakörben zajlott, a mintegy 30 előadó az információbiztonság aktuális kérdéseit és a robotkutatás legújabb eredményeit ismertette. A nagy érdeklődéssel kísért szekcióüléseken szó esett a szakterületek valamennyi részletéről, így többek között a robothadviselés etikai kérdéseiről, a Windows új biztonsági fejlesztési lehetőségeiről, a jövő internetéről, a kriptográfiáról, valamint az Interjam projektről.

Az NKTH Jedlik Ányos program támogatásával megvalósuló Interjam projekt kiváló példája az egyetemközi és ipari együttműködésnek. Mint Dr. Eged Bertalan a Sagax Kft. ügyvezető igazgatója fogalmazott, erre nagy szükség is van, hiszen az egyetem már a struktúrájából adódóan sem alkalmas arra, hogy kutatásai hasznosításaként egy konkrét terméket fejlesszen ki, a gyártó cégeknek viszont szükségük van egyetemi kutatók szakértelmére, tanácsaira egy-egy termék ki- és továbbfejlesztéséhez. A négytagú konzorciumban a Sagax Kft., a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő ZRt., a BME és a ZMNE vesz részt. A projekt célját, az integrált elektronikai felderítő és zavaró rendszer fejlesztését illetően, az egyetemi partnerek közül a BME a technológiai alapokat, a ZMNE pedig a katonai környezetben történő hasznosíthatóságról való tudást biztosítja.

Eged Bertalan ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a K+F+I területen születő együttműködések csak akkor lehetnek életképesek, ha a hazai ipari cégek megbízást kapnak, vagyis a magyar állam jelentős mértékben épít rájuk a katonai beszerzések során. Szerinte a hazai fejlesztésű eszközök számos előnnyel járnak: az új termékeket, technológiákat a hallgatók már a fejlesztés időszakában kipróbálhatják, használatukat elsajátíthatják, ily módon csökkenek a kiképzés költségei is. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy a hazai munkaerő alkalmazása a hazai munkahelyek megtartását erősíti, munkahelyet teremthet, hazai adó és járulékfizetést generál – tette hozzá a cégvezető.

A közös kutatások másik ígéretes területe, amelyről a konferencián is szó esett, a jövő internete kutatások. E téren az MTA SZTAKI-val működik együtt a ZMNE. A kutatások fő célja az egyre gyorsabb és biztonságosabb adatszolgáltatás, fel- és letöltések, valamint a hacker-támadások elleni erősebb védelem biztosítása. E téren fontos előrelépés lenne, ha már azt észrevennénk, hogy be akarnak törni a hálózatba, és nem csak akkor érkezne a riasztás, amikor már betörtek – tudtuk meg Prof. Dr. Munk Sándor ezredestől.

Prof. Dr. Szabolcsi Róbert ezredes, a ZMNE BJKMK Automatizálási és Robotikai Intézet igazgatója arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy 2009-ben a Bolyai János Katonai Műszaki Kar a FANUC ROBOTICS céggel együttműködve kiválósági központot hozott létre az egyetemen. Az ipari robotokat gyártó cég a legmagasabb technológiai színvonal megismerésében és átadásában segíti az oktatókat és a hallgatókat. Támogatja a hallgatói mobilitást, vagyis a legtehetségesebb hallgatók szakmai gyakorlaton vehetnek rész Stuttgartban, az egyetem rendelkezésére bocsátja a legújabb szoftvereket, továbbá egyes robotok használati jogát is megkapják, hogy kutatásokat végezzenek azokkal kapcsolatban.

A robotok legfőbb erénye, hogy átveszik a veszélyes, esetleg egészségre ártalmas, piszkos munkák végzését az embertől, mi több – mint Dr. Kovács László egyetemi docens az Info Rádiónak adott interjúban utalt rá – vannak olyan kutatások, amelyek szerint 2050-2060 környékére már fele-fele arányban lesznek emberek és robotok a harctéren.

A 9. Robothadviselés konferencia az ÚMFT TÁMOP 4.2.3 pályázaton nyertes „Tudomány és Biztonság” nevű projekt keretében került megrendezésre. A kétéves programsorozat fő célja a katonai-műszaki tudományos eredmények és ezek civil hasznosíthatóságának megismertetése a közvéleménnyel.