RSS
Annak ellenére, hogy a tudománynak komoly tradicionális hagyományai vannak, a tudósoknak professzionálisnak kell lenniük a médiahasználatban, hogy a társadalom számára is érthető és elérhető legyen a tudomány. Ennek hiányában ugyanis a tudósok és kutatók elveszíthetik a bizalmat, hitelességük pedig felőrlődik - értettek egyet a Tudástársadalom Alapítvány által rendezett a "Hogyan lehet a tudomány a közö(n/s)ségé?" című Science Café műhelybeszélgetés előadói április 13-án, Budapesten.
A tudomány és a társadalom találkozásának, viszonyuk ápolásának fontosságára figyelmeztetett Fábri György egyetemi docens, aki jó példának többek között a Mindentudás Egyeteme előadássorozatot említette meg a rendezvény első előadójaként. Az ugyanis véleménye szerint tudomány és a közönség frontális találkozásaként egyszerre tartotta meg a tradicionális formát és használta már a modern technika adta lehetőségeket. Ezt követte internetes tartalmaival a TED (Technology, Entertainment, Design) mozgalom, amely a nézők felé már semmilyen tartalmi mércét nem határozott meg, ezért hatalmas tömegeket tudott elérni - mondta Fábri György. Hozzátette, hogy a TudásPresszó előadássorozat a kettőt kívánja ötvözni, ugyanis a civil társadalom számára teremt találkozási lehetőséget a tudósokkal úgy, hogy egy élő kommunikációs közösséget hoz létre. "A Science Café kihasználja az internet adta lehetőségeket is, így a hitelesség mellett széles körben elérhetővé válik a tudomány" - tette hozzá.
Mosoniné Fried Judit, az MTA Kutatásvezetési Intézetének igazgatóhelyettese a PUS (Public Understanding of Scince) a PEST (Public Engagement in Science and Technology) mozgalmak ismertetésével beszélt az átlagember és a tudomány kapcsolatáról. A PUS mozgalom harcot jelent az egyoldalú kommunikáció ellen, melynek előzménye a bizalom és a kutatók támogatásának csökkenése volt. Míg a PUS mozgalmat olyan kritikák érték, hogy csak a tudomány érdekeit képviseli, addig a PEST mozgalom már együttműködik a laikusokkal, bevonja a társadalmat a tudományba - mondta el.
A laikusok és a tudósok együttes vágya a közös nyelv megteremtése - hangsúlyozta előadásában Szvetelszky Zsuzsa kommunikációkutató. A tudomány társadalmi terjedése ugyan jó irányban halad a különböző önszerveződések által - a hubok, konferenciák és előadások jó lehetőségek -, de ezeken a közönség egy-egy téma köré szegmentálja magát. Véleménye szerint a változásban fontos szerepe van a médiának, így a tv-nek, rádiónak és az egyre népszerűbb internetes megoldásoknak is, amelyek kiutat jelenthet a lokális szintű érdeklődésből egy szélesebb körű találkozásra a tudománnyal.
Az internet és a tudomány kommunikációjának példáját mutatta be Paszternák András kutató, a Tudomány Nemzetközi Közössége (The International NanoScience CommunityNano) blog révén. Amint elmondta, a blog indításának háttere a tudomány iránti szeretet volt, aminek közönsége tudományos közösségé vált. Hozzátette, a blog nem csak a virtuális térben teremtett tudományos közösséget, de a kapcsolatok révén olyan együttműködések alakultak ki, amik mind a tudomány terjesztésének alapkövei.
Dömötör Tamás, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezető tanácsosa a tudomány és a társadalom párbeszédének elősegítésére a közösségi tervezést említette példaként. Elmondása szerint ugyanis mindkét fél jól motiválható a közös környezeti problémák kölcsönös megoldására, így egy-egy tér vagy park rehabilitációja során is elősegíthető az együttműködés.
A Science Café műhelybeszélgetéseket követően a Tudáspresszó vendégeként Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke tartott előadást "Agykutatás, tudomány, közélet" címmel, bevonva a hallgatóságot is a tudományról történő beszélgetésbe. Kihangsúlyozta, hogy a tudósnak vennie kell a bátorságot, és a társadalom számára elérhetővé tenni a tudományt a modern technika minden lehetőségét kihasználva. Egyrészt azért, mert erre óriási igény van Magyarországon, amit a különböző mozgalmak népszerűsége is mutat. Másrészt egy ország életében ma már a tudomány játssza a legfontosabb szerepet, a szellemi tőke áramlása, az ifjú tehetségek felkarolása és az innováció támogatása. Ennek elősegítője pedig a kutatási eredmények kommunikálása a médiában, aminek köszönhetően mindenki számára egyformán elérhető és érthető lehet a tudomány - mondta el az agykutató.
Forrás: edupress.hu
Mosoniné Fried Judit, az MTA Kutatásvezetési Intézetének igazgatóhelyettese a PUS (Public Understanding of Scince) a PEST (Public Engagement in Science and Technology) mozgalmak ismertetésével beszélt az átlagember és a tudomány kapcsolatáról. A PUS mozgalom harcot jelent az egyoldalú kommunikáció ellen, melynek előzménye a bizalom és a kutatók támogatásának csökkenése volt. Míg a PUS mozgalmat olyan kritikák érték, hogy csak a tudomány érdekeit képviseli, addig a PEST mozgalom már együttműködik a laikusokkal, bevonja a társadalmat a tudományba - mondta el.
A laikusok és a tudósok együttes vágya a közös nyelv megteremtése - hangsúlyozta előadásában Szvetelszky Zsuzsa kommunikációkutató. A tudomány társadalmi terjedése ugyan jó irányban halad a különböző önszerveződések által - a hubok, konferenciák és előadások jó lehetőségek -, de ezeken a közönség egy-egy téma köré szegmentálja magát. Véleménye szerint a változásban fontos szerepe van a médiának, így a tv-nek, rádiónak és az egyre népszerűbb internetes megoldásoknak is, amelyek kiutat jelenthet a lokális szintű érdeklődésből egy szélesebb körű találkozásra a tudománnyal.
Az internet és a tudomány kommunikációjának példáját mutatta be Paszternák András kutató, a Tudomány Nemzetközi Közössége (The International NanoScience CommunityNano) blog révén. Amint elmondta, a blog indításának háttere a tudomány iránti szeretet volt, aminek közönsége tudományos közösségé vált. Hozzátette, a blog nem csak a virtuális térben teremtett tudományos közösséget, de a kapcsolatok révén olyan együttműködések alakultak ki, amik mind a tudomány terjesztésének alapkövei.
Dömötör Tamás, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezető tanácsosa a tudomány és a társadalom párbeszédének elősegítésére a közösségi tervezést említette példaként. Elmondása szerint ugyanis mindkét fél jól motiválható a közös környezeti problémák kölcsönös megoldására, így egy-egy tér vagy park rehabilitációja során is elősegíthető az együttműködés.
A Science Café műhelybeszélgetéseket követően a Tudáspresszó vendégeként Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke tartott előadást "Agykutatás, tudomány, közélet" címmel, bevonva a hallgatóságot is a tudományról történő beszélgetésbe. Kihangsúlyozta, hogy a tudósnak vennie kell a bátorságot, és a társadalom számára elérhetővé tenni a tudományt a modern technika minden lehetőségét kihasználva. Egyrészt azért, mert erre óriási igény van Magyarországon, amit a különböző mozgalmak népszerűsége is mutat. Másrészt egy ország életében ma már a tudomány játssza a legfontosabb szerepet, a szellemi tőke áramlása, az ifjú tehetségek felkarolása és az innováció támogatása. Ennek elősegítője pedig a kutatási eredmények kommunikálása a médiában, aminek köszönhetően mindenki számára egyformán elérhető és érthető lehet a tudomány - mondta el az agykutató.
