Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a tudományos-ismeretterjesztő hírek egyre inkább eltűnnek a mindennapi médiából. Ezzel okolta meg 35 nagy amerikai egyetem, hogy közösen elindítottak egy olyan hírcsatornát, melyen „a legjobb, legérdekesebb kutatásaikról számolnak be”. Kinek jó ez?
Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a tudományos-ismeretterjesztő hírek egyre inkább eltűnnek a mindennapi médiából. Erre hivatkozva 35 nagy amerikai egyetem közösen indított el egy olyan hírcsatornát, melyen „a legjobb, legérdekesebb kutatásaikról számolnak be”. Kinek jó ez?
A Futurity.org (http://futurity.org/) nevű honlapot 2009 márciusában hozták létre abból a célból, hogy szerkesztett sajtóanyagokat (press release) , illetve az alapító intézmények saját írásait jelentessék meg rajta. Alapítói a Stanford, a Duke és a Rochester Egyetem rangidős kommunikációs vezetői, s a szerveződés mára odáig fejlődött, hogy várhatóan hamarosan megállapodást kötnek a Google és a Yahoo hírportáljaival.
Bill Murphy, a Futurity egyik társalapítója, a Rochester Egyetem kommunikációs alelnöke szerint a régebb óta működő, újságíróknak kiadott tudományos összefoglalókat gyűjtő oldalakkal (EurekAlert http://www.eurekalert.org/, Newswise http://www.newswise.com/ ) szemben a Futurity elsősorban az érdeklődőknek szól. Ezt szem előtt tartva az írásokat úgy szerkesztik, hogy azok a laikusok számára is érthetőek legyenek, ám további kiegészítéseket nem tesznek az egyetemek, illetve azok sajtóirodái által összeállított anyagokhoz.
A Futurity jelenlegi vezető szerkesztője Jenny Leonard, aki korábban 9 évig volt a Rochester Egyetem kommunikációs munkatársa. Elmondása szerint hetente 50-60 anyagot kap a partneregyetemektől, s ezeknek körülbelül 60-75 százaléka kerül fel a honlapra. Nem törekszik kiegyenlítettségre az egyetemek között, hanem elsődlegesen a hírérték és az érdekesség alapján válogat, így az intézmények versenyben vannak egymással.
Charlie Petit tudományos újságíró, a Knight Science Journalism Tracker (http://ksjtracker.mit.edu/) szerzője azonban hiányolja az oldalról a különböző cikkek pontos forrásmegjelölését, és sérelmezi, hogy az írások végén található hivatkozások az egyetemek kommunikációs osztályainak központi oldalára mutatnak a konkrét sajtóösszefoglaló helyett. Bill Murphy válasza erre az, hogy a Futurityn szereplő összes hírnél megjelölik a forrásként szolgáló egyetemet a cikk legelején, vastagon kiemelve. (Ez a jelölés azonban nem mindig tökéletes, mert például a Colorado Egyetem esetében csak annyit tüntetnek fel, hogy U. Colorado, miközben az egyetem 4 önálló kampusszal is rendelkezik, melyek 3 különböző városban helyezkednek el.) Murphy a kommunikációs részlegekre való hivatkozást azzal indokolta, hogy az olvasók így könnyebben megismerhetik, hogy mivel foglalkoznak még az adott intézményben.
A megfelelő forrásmegjelölés hamarosan különösen fontos lesz, ha a Futurity vezetői véglegesítik a megállapodásokat a Google News-zal és a Yahoo News-zal, ahol a bejegyzések olyan klasszikus hírforrások mellett fognak megjelenni, mint például az Associated Press hírügynökség vagy a The New York Times. A Futurity szerkesztői szerint valószínűleg ugyanazzal a módszerrel fogják jelölni a forrásokat, mint a hasonló Science Daily (http://www.sciencedaily.com/) készítői, akik minden Google News-on megjelenő hírüknél feltüntetik, hogy nem egy adott intézmény saját anyagáról, hanem sajtóösszefoglalóról van szó.
Az alapító 35 egyetem az oldal indulása óta 10 további intézménnyel egészült ki, a működtetők a tagoktól évi 2000 dollár tagsági díjat szednek. Bill Murphy szerint még lennének további alkalmas egyetemek is, ám néhányan anyagi vagy más indokokra hivatkozva visszautasították a lehetőséget. Earle Holland, az Ohio Egyetem kommunikációs vezetője például azzal magyarázza távolmaradásukat, hogy a Futurity szerkesztője a módosításokat követően nem ellenőrizteti a cikket az eredeti szerzővel, így semmi sem garantálja, hogy a kikerülő anyag teljes mértékben tükrözi az eredeti munkát.
A Futurity látogatottsági adatairól nincsen információ, de a készítők elmondása szerint már a honlap beindulása előtt nagyon sokan elolvasták a projektről szóló tájékoztatót a Rochester Egyetem weblapján. Murphy hozzátette, hogy egy korábbi, 2006-ban a The New York Times-ban megjelent kutatásuk hatására több mint 220 ezren keresték fel az egyetem weboldalát, hogy elolvassák az eredeti közleményt, ezért optimisták, és az iskoláktól beszedett pénzeket online reklámokba és egyéb promóciókba szeretnék fektetni.
Forrás: Columbia Journalism Review
