A Szemerédi-konferencia alkalmából érkezett hazánkba Terence Tao neves matematikus, aki mindössze 31 évesen nyerte el a matematikai Nobel-díjnak számító Fields-érmet. Tao rendkívül fontosnak tartja, hogy a tudományt a nagyobb közönség is értse. Évek óta vezetett blogján matematikai problémákat közöl, illetve tudományával kapcsolatos gondolatait osztja meg olvasóival. Meggyőződése, hogy az internet hatékonyabb tanítási módszer, mint a könyvalapú képzés.
„Los Angelesben élek, ahol nem a matematikusok a legnagyobb sztárok. Nyugodtan végigmehetek az utcán anélkül, hogy felismernének. A filmsztárok életébenmeghatározó szerepet játszó nyilvánosságot természetesen nem hiányolom. Az én életem a hobbim, pontosabban a szakmám, azaz a matematika körül forog. Ezen a téren szeretnék újabb eredményeket elérni” – vallja Tao, aki szerint az amerikaik elismerik, hogy a matematika hatalmas szerepet játszik a fejlődésben, de ennél többet nem akarnak róla tudni. Az átlagembert ott sem érdekli, hogy milyen tudás áll a háttérben.
Az amerikai professzor szerint a magyar matematikának ma is nagyon jó a nemzetközi hírneve. Nem ismeri a magyar oktatási rendszert, de amit a matematikában az elmúlt száz évben a világnak adott ez a kis ország, az lenyűgöző.
Taóról nagyon korán kiderült, hogy kivételes elme. Kétévesen már olvasott, három és félévesen magániskolába került, de hat héttel később távozott onnan, mert a tanárok nem voltak felkészülve ilyen képességű diák képzésére. No meg Tao is nehezen ülte végig az órákat. Ötévesen újra iskolába került, nyolcéves sem volt, amikor középiskolás lett. Tízévesen ő volt a legfiatalabb versenyző a nemzetközi matematikai diákolimpiák történetében. Tizenkét évesen a diákolimpián adható legbecsesebb elismerés, az aranyérem is az övé lett, habár diákolimpiákra legfeljebb húszéves, középfokú iskolába járók jelentkezhetnek. 14 évesen már egyetemista, a diplomáját 16 évesen szerezte meg. Tizenhét évesen ment az Egyesült Államokba. A Princeton Egyetemen 21 évesen doktorált, majd irány a kaliforniai UCLA egyetem. Huszonnégy évesen lett egyetemi tanár: előtte soha senkit nem neveztek ki ilyen fiatalon a neves egyetem történetében. Mára mintegy 140 cikket írt, amelyek mindegyike nagy hatásúnak mondható.
Blogjában nem csak egyenletekkel, hanem a matematika hétköznapi hasznosításának kérdéseivel is foglalkozik, egy alkalommal például leírta, hogy rájött, a repülőtéri mozgójárdán sokkal hatékonyabban tudja bekötni cipőfűzőjét, mint álló helyzetben.
Forrás: nol.hu
RSS
