RSS
Árpilis 23-án rendezték az első hazai DNS-napot. A „hivatalos” DNS-nap ugyan április 25-e, a molekuláris biológia és genetika jeles napja, mivel 1953-ban ezen a napon jelent meg James Watson és a brit Francis Crick írása a Nature magazinban, melyben a DNS szerkezetét írták le; s ugyancsak ezen napon fejeződött be a 50 évvel később az emberi szervezet teljes örökítő információjának leírását célzó Humán Genom projekt. Tekintve azonban, hogy április 25-e idén hétvégére esett, ezért az azt megelőző pénteki napra tűzték ki a szervezők a hazai DNS-napot, amely egy elsősorban videók közzétételéből és on-line előadásokból álló, országos rendezvénnyé vált.
A kutatóintézetek és laboratóriumok évek óta ünneplik a DNS-napot, ami a nagyközönséghez ezidáig csupán néhány újságcikk és blogbejegyzés révén juthatott el. Idén Nádori Gergely, „A béka marad” című tudományos blog szerzője kezdeményezte, hogy a kutatóintézetek is csatlakozzanak az ismeretterjesztő programhoz, és töltsenek fel a világhálóra a DNS-kutatással kapcsolatos anyagokat: rövidfilmeket, előadásokat.
Az on-line rendezvény keretében számos hazai kutatóintézet mutatkozott be, többek között a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézete és a Debreceni Klinikai Genomikai Központja; a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Hemogenetikai (DNS) Osztálya; valamint a KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft.
A kezdeményezéshez több tudományos blogger is csatlakozott (Critical Biomass, Tanárblog), a DNS-sel kapcsolatos posztok publikálásával. A Szertár blog szerzője, Zsiros László Róbert az utca emberét kérdezte arról, hogy vajon mit tudnak a DNS-ről, és töltött fel videóösszefoglalót.
A szervezők arra kérték a tanárokat, hogy ezen a napon valamilyen formában emlékezzenek meg a DNS-napról az iskolákban, a tanórák keretében is. Az első magyar DNS-nap honlapján kérdéseket tehettek fel a kutatóknak az ide látogatók. A közzétett vidók a DNS-napnak szentelt blogon érhetőek el.
