Hírek

Gazdasági súlyának növekedésével együtt Kína tudományos fejlődése is ugrásszerű volt az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére az ország nemzetközi tudományos befolyása jelenleg még igen csekély, ami Zhao Zhiyun, a Kínai Tudományos és Műszaki Információs Intézet (ISTIC) vezető elemzője szerint ez annak tudható be, hogy a kínai kutatóintézetek a mennyiséget helyezik előtérbe a minőséggel szemben, így a kutatások nem kerülnek a nemzetközi érdeklődés középpontjába.

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratának márciusi száma, mely már az Interneten is elérhető.

Ízelítő a tartalomból: Kémia a fenntartható fejlődés szolgálatában - tematikus összeállítás * Magda Sándor: A tudomány és az oktatás felelőssége a globális gazdasági válságban *Kabai Péter: Egy sikeres iskolai integrációs program elemzése

A teljes tartalom itt olvasható:

Magyar Tudomány

Idén februártól több mint 40 magyarországi kisiskolában és óvodában tapasztalhatják meg a gyerekek mit jelent az üvegházhatás, hol vannak belső szerveink, és hogyan áramolnak az elektronok az elemtől a lámpáig. Bevezetésre kerül ugyanis a Siemens Discovery Box, és a hozzá kapcsolódó oktatási projekt, Legyél Te is felfedező! címmel.

- Remélem, hogy a fiatal kollégák a program hatására úgy érzik, hogy van értelme Magyarországon folytatni kutatói pályájukat – összegezte a Lendület Program legfőbb célját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a fiatal kutatókat segítő Akadémiai program pályázatainak beérkezése után. Az idén beküldött 22 pályázatok közül a tavalyinál lényegesen többet nyújtottak be Magyarország területéről, emellett három pályázat érkezett az Egyesült Államokból, és egy Hollandiából.

A Szkeptikus Konferenciát idén hetedik alkalommal tartották meg Budapesten, a Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének szervezésében.

A MTA elnöke is köszöntötte a VII. Szkeptikus Konferencia résztvevőit.

- Az áltudományok képviselői a valódi tudományosság évezredes eredményeit kihasználva próbálnak meg olcsó sikerhez jutni, és ebből a sikerből legtöbbször pénzt csinálni. Az áltudományok azonban nem csak félrevezetők, haszonlesők, hanem veszélyesek is.

Ezzel a címmel jelent meg Randy Olson könyve a tudománykommunikációról, pontosabban arról, hogy milyen hibát követhet el valaki, aki előadásaiban túl komolyan veszi azt a szót, hogy tudomány. Az írásról recenzió is született a www.timeshighereducation.co.uk oldalon, amiben Kevin Forg, a University College London Repüléstani, Űrkutatási és Extrém Környezeti orvostudományokkal foglalkozó központjának orvos munkatársa  úgy nyilatkozik, hogy a könyv olvasásáig nem is volt tudatában annak, hogy milyen kommunikációs hibákat vét előadásai közben.

Az AAAS tegnap véget ért nemzetközi konferenciáján számos  olyan téma került előtérbe, melyek nem csupán a tudományos közösséget, de a nagyközönséget is érdeklik, foglalkoztatják. Hiszen az AAAS nem titkolt célja éppen az, hogy kapcsolatot teremtsen a tudomány és a társadalom között; a nemzetközi tudományos eredmények ne csak a laboratóriumok világában maradjanak, hanem az egész emberiség hasznát szolgálják.

Egy tüdősejteket szemléltető, 75 ezer gyorsfűzőből készült, 3,5 méter magas, 3 dimenziós alkotás kapta az egyik fődíjat a 2009. évi Nemzetközi Tudományos és Mérnöki Vizualizációs Versenyen - számolt be az [origo].

Az ELTE Planetológiai Műhely és a Magyar Asztronautikai Társaság ELTE Bolygótudományi nap címmel országos ismeretterjesztő rendezvényt szervez, amelyre középiskolai diákokat, egyetemi hallgatókat s minden más érdeklődőt egyaránt várnak 2010. március 19-én a Lágymányosi Campuson.

Az Óbudai Egyetem jogelődje, a Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara 2009-ben ismét pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára. A kiírásban kollázs illetve plakát tervek látványos megfogalmazásai szerepeltek olyan újrahasznosítható anyagok segítségével, melyek az eredeti rendeltetésükre már nem alkalmasak, de egy új kreációban más értelmezést nyerhetnek!